David Attenborough ébresztőt fúj legújabb filmjében

A Netflix-en látható film elkészültekor 93 éves David Attenborough már az elején leszögezi: ez a film az ő személyes tanúvallomása és hittétele. Különleges élete során rengeteg televíziós természetfilmet forgathatott, amivel a távoli földrészek érintetlen természeti szépségeit és élővilágát behozta a nézők nappalijába. Ez az élővilág azonban, most már úgy látja, akkoriban sem volt érintetlen, hanem megindult a pusztulás útján. Mostanra pedig elérkeztünk a 24. órába. Üzenete komor, de van még lehetőség a megoldásra. Az Egy élet a bolygónkon című film Attenborough memoárjaként is felfogható, életútjával párhuzamosan követhetjük benne Földünk fejlődéstörténetét. – A Kultúrfelelős írása.

Hirdetés

A film elején Attenborough Csernobilban sétálgat, bemutatva, hogy az 1986-os, egész Európára kiható atomkatasztrófa mekkora pusztítást végzett. Ez az esemény azonban egy egyszeri katasztrófa volt, amelyet a természet idővel helyrehoz. Viszont az igazi probléma, amellyel szembe kell néznünk, nem az ilyen és ehhez hasonló események, hanem az, amelyik napi szinten észrevehetetlenül, de progresszíven történik az egész Földön: mégpedig az emberi tevékenység okozta biodiverzitás megszűnése.

kép forrása: Netflix

A természet a Földön egy rendkívül komplex, finomra hangolt gépezet, amely minket, embereket is életben tart, és amelyre rá vagyunk utalva. Működéséhez nélkülözhetetlen a biodiverzitás megőrzése, különben a Föld előbb-utóbb élhetetlenné válik számunkra.


Hogyan pusztítottuk el az élővilágot?

A Földi élővilág fejlődése egy lassú, és egyre komplexebb folyamat. Története során már ötször fordult elő tömeges kihalás, aminek következtében az addigi evolúció egyszerre el lett söpörve, ám a folyamat mindig újra indult. (A legutóbbi ilyen alkalom a dinoszauruszok kihalását okozta.) Az utolsó mintegy tízezer évben egy földi édenkertben élhettünk, ahol a hőmérséklet viszonylag állandó, az évszakok ritmusosan váltják egymást. Az olyan emberi tevékenységek azonban, mint a mezőgazdaság és az állattenyésztés megjelenése, vagy a globális légi utazás elterjedése, rá kell, hogy ébresszen minket arra, hogy az erőforrások és maga a Föld sem végtelen, hanem nagyon is véges. Az emberiség a többi fajhoz képest eltérően fejlődött: gyakorlatilag nincs ellensége, képes fennmaradásához elegendő mennyiségű ételt előállítani, és megtanulta kontrollálni az őt pusztító betegségeket – a film forgatásakor a COVID-19 még a fasorban sem volt. Semmi sem állíthatja meg az emberiséget tehát a szaporodástól, közben pedig az utolsó morzsáig felhasználjuk a Földet, elpusztítjuk az élőhelyeket.


A fajok fele az esőerdőkben él, de az esőerdők felét már kivágták és elpusztították, helyükön olajpálma ültetvények monokultúrái sorjáznak. Mára a fajok 75%-a kihalt. A nagytestű tengerihal állomány 90%-át már lehalászták. Az óceánok élővilága is pusztul, vize melegszik, a korallok gyakorlatilag elpusztultak, csak az élettelen vázuk maradt meg. A légkör is melegszik, a sarki jég olvad, mára már 40%-al kisebb a jégsapka. Míg 1937-ben a területek 66%-át az érintetlen természet alkotta, mára ez már csak 35%-ra mondható el.

kép forrása: Netflix

Ha nem változtatunk, az esőerdők helyén szavannás területek fognak kialakulni, a sarkokon nyáron egyáltalán nem lesz jégsapka, a felolvadt földből az oda eddig bezárt metán kiszökik, tovább erősítve az üvegházhatást, és a globális felmelegedést, az óceán elsavasodik, a termőtalajok túlhasználata miatt élelmiszerkrízis lesz, a beporzó rovarok eltűnnek, az időjárás extrém és kiszámíthatatlan lesz, az átlaghőmérsékletben pedig négy fokos növekedés várható. A Föld nagy területei válnak majd lakhatatlanná, ami elindítja a migrációt az élhető részek felé. Gyakorlatilag a földtörténet hatodik tömeges kihalása felé rohanunk, és mindez már a következő generáció életében bekövetkezhet.

Legfontosabb lenne a biodiverzitás helyreállítása, a vad és érintetlen természeti területek újra képezése. Az emberi népesség Attenborough szerint már elérte a maximumát, amit egy faj az adott körülmények között elérhet, így kívánatos, és magától be is fog következni a népesség természetes csökkenése. (Csak nekem jutott itt eszembe, hogy vajon a COVID-19 mennyit segít ebben?!) Megújuló energiákat kell használjunk. A halászatot kontrollálni kell, érintetlen, nem halászható területeket kell kijelölni, az itteni szaporulat egy idő után pedig ellátja majd a halászható részeket is. Csökkentenünk kell az állattenyésztésre használt területeket, ehhez te is hozzájárulhatsz étkezési szokásaid megváltoztatásával: fogyassz kevesebb húst! Erdősíteni kell és az őshonos növényeket visszatelepíteni oda, ahonnan már kipusztultak. Vissza kell adnunk a területeket a Földnek, és a természet, ahogy eddig is, majd teszi a dolgát. A Föld meg tudja magát gyógyítani, ha hagyjuk. A film ezen a ponton visszatér Csernobilba, ami a katasztrófa miatt azóta gyakorlatilag egy érintetlen terület, és mára a természet visszafoglalta azt. Az egyetlen opció, hogy megmentsük magunkat a kihalástól, az a fenntartható életmód.

kép forrása: Netflix

Attenborough filmjében hihetetlenül gyönyörű képekkel operál, olyanokkal, amilyeneket képernyővédőnek vagy háttérképnek szoktak beállítani az emberek. A pusztuló élővilág képei rendkívül erősek és megrázóak. Attenborough az elmúlt időszakban arra is használta tekintélyét, hogy a világ vezetőinek szemét felnyissa és meggyőzze őket arról, hogy vegyék komolyan a problémát. Ha eddig nem fogtad fel vagy nem tudtad átérezni azt, hogy miről is szól a globális felmelegedés, a sokat emlegetett klímakatasztrófa vagy hogy miért égetően fontos a zöld mozgalom, mert nem vagy egy Greta Thunberg, akkor nézd meg ezt a filmet! Attenborough ébresztőt fúj mindenkinek és remélhetőleg mindenki megteszi azokat a változtatásokat a saját életmódjában, amiket megtehet. Kívánom, hogy Attenborough még láthassa azt, ahogy elkezdjük megmenteni a Földet, mindannyiunk élőhelyét! Mert ha gondoskodunk a természetről, a természet is gondoskodni fog rólunk!

képek forrása: Netflix